Search results for 'Ha' Page #3,824

Égig érnek a fák, észre sem veszem. 
 De ha csókol a szád, dobban a szívem. 
 Most is gondolok rád, bármivel felérsz. 
 Te vagy az egész színes világ.

Nem a félelem mondatja velem, 
 Hogy te milyen jó srác vagy, 
 Tudom, ha ütsz, én borulok, 
 De így is jó, ha veled látnak, 
 Én vagyok a te kis

Túl ezeregy nászéjszakán most újra nézz reám, én hallgatok, ha kéred ezután. 
 Túl, a sok őrült év után, ma úgy kellesz, igen, ma részem kell legyél,

iszonyatosan egyedül vagyok, 
 Hogy azt elképzelni sem tudod. 
 Köszönöm, hogy rám is vártatok, 
 De én köztetek megfulladok. 
  
 Megölsz, ha csókot adsz nekem,

a mesteri kéz.  
 Fogadd el,  
 Ha igazán kell,  
 És ha így teszel, mindent elérsz.  
  
 S ha mégis elfog a félelem,  
 Hogy minden álmod esélytelen,

a tánc! 
 Jöjjön, ha jönnie kell még! 
  
 Éj, szabadíts fel! 
 Minden a pillanatnak él. 
 Éj, szabadíts fel! 
 Jöjjön, ha jönnie kell még! 
 Szabadíts fel

Nem adlak másnak, nékem rendelt az élet 
 Nem adlak másnak, ha kell harcolok érted 
 Azért, ha lenne még, köztünk bármikor is ellentét 
 A sorsunk

De ha hallok hangokat még. 
 Már nem is fordulok vissza. 
   
 Hol van már a tavalyi hó 
 Itt van rég az álmaimban 
 Hól  van már a tavalyi tűz 
 Itt

ablakból, hogy változik kinn a világ, 
 lehull a sok tüskés virág. 
  
 Ha ilyen az élet, alakul a helyzet, 
 árkon-bokron innen. 
 Nem fekszem csendben, nem

Mindegy, hogy bőröd barna, sárga vagy épp sápadt, 
 Vagy hol az ágyad, vagy van-e lábad! 
 Lényeg, ha minden délben várod a kajádat, 
 Úgy rossz ember nem

Ha összement a trikóm, vagy szétment, 
 kösd hozzá a többihez. 
 Ha farmeromat megunom éppen, 
 kösd hozzá a többihez. 
 Száz ósdi kacatból végre

Eszem addig, míg van előttem, 
 Iszom addig, míg fenn vagyok, 
 S ha a belem már megtöltöttem, 
 Akkor elmégy oszt meg szarok. 
  
 Fáj, hogy mindig

Néhány percig még vigyázok rád, 
 Kezemben kezed, számhoz ér a szád 
 Elmondanám most azt, mi el nem mondható, 
 Megkopott már sok becéző szó 
  
 Ha

érdekel, te harcolj csak az éneddel 
 Én lelépek, mer' unom már, hogy folyton engem kérdezel 
  
 Flu1: Mér' kit kérdezzek, mondd, ha saját gondolatom emel

1. 
 Ha valami nem sikerül, ne keseredj el! 
 Vannak olyan régi álmok, mit sosem érhetsz el. 
 Jó ha tudod, a Hold után felkel majd a Nap,

csillagot ha kéred 
 Te vagy a tűz,te vagy a fény 
 Te vagy aki most a lelkemhez érhet 
 Így múlik el,most mért nem felel, 
 Olyan messze jár-messze jár 
 Hol

Mondd uram hol vagy, 
 Ha a gyermek sír fájdalmában!? 
 Eldobott élet lett mert enni kér 
 Mondd uram hol vagy, ha az ember a saját sírját ássa!?

Szerva itt, csere ott. 
 A meccs nem lejátszott. 
 Így jár, nalátod, 
 Az ki hibázott. 
  
 Ne dumálj!Adogass! 
 Ha rövid, ha magas, 
 Te adod,

Napsugárlány,  
 messze, a nyár után... 
 Oly rég volt, s ha elmúlt, most miért fáj...? 
  
 Karjaim közt megpihentél,  
 de álmod hívott már... 
 Oly rég volt,

Lehullott a rózsalevél, nem vihetek a babámnak rózsát, 
 Nincsen cigány a faluban, nem szereti senki itt a nótát. 
 Ha volna is ezer cigány s nóta,

is, erről szólnak a földalatti beatek,  
 de én látok is ha nézek és haladok ha lépek. 
  
 Ref. (2x): 
 Magyarország a legenda éled  
 jönnek a zugból

álmodom felőled. 
 Nézegetek egy csillagot, mely minket soha el nem hagyott, 
 Csak kettőnknek  fénylett. 
 Ha egymásé nem lehetünk, ha egymásért nem

a lányok,hogy törptrabanttal járok, 
  
 A színhe kék és ugy robog,hogy az agyadat rögtön eldobod,  
 a törpparoka elrepül,ha Törpojáca benne ül,  
 A motorházban

A másik békés, csendes, hallgatag, 
 Költői hittel látja az álmokat. 
  
 Kezem ökölben, ha kell, hát le is sújt, 
 De csak ölelni vágyom, ha hozzám bújsz.